3
Szepes Erika
      Triptichon az időről, az emlékezésről és az önmeghatározásról

      Gondolatfutamok Fecske Csaba három kötetéről

         Három különálló kötetet jelentetett meg Fecske Csaba sűrű egymásutánban, ami – ismerve a költő igényességét – nem azt jelenti, hogy kimunkálás nélkül ontja a verseket, hanem azt, hogy ezek a kötetek valamiképpen összefüggenek, látványos tematikai különbségük ellenére azonos anyagból épültek, s feltehetőleg ezt az azonos anyagot  forgatják meg különféle látószögekből.
         Fecskének két fő  témája van, ami tulajdonképpen egy: az idő mint olyan és az idő mint nem-olyan, azaz Fecske Csaba életének ideje. A különféle látószögeket az idő feletti, más és más aspektusokból  történő bölcselkedés adja.
         A triptichon első kötete  a Visszalopott idő. A kérdésre, hogy miképpen lehet az időt visszalopni, a Fecske-versekből kiolvasható a válasz. Az objektíve létező  időt ugyanis a tudatunkkal  érzékeljük-értelmezzük, tudattal nem rendelkező élőlényeknek, tárgyaknak nincs idő-fogalmuk, csak léteznek a negyedik dimenzióban.. A végtelen óta létező és a végtelenbe futó időt a mi tudatunk tagolja, igazodva a világmindenségben zajló földtörténeti folyamatokhoz nagyobb és kisebb  (társadalmi, csoportos és egyéni)egységekre. Ezért csak az emberi tudat képes arra, hogy az elmúlt időt visszalopja – tudatos és fél-tudatos vagy módosult tudatállapotú  tevékenységével. Az emberi agynak ez a tevékenysége lehet tudatos:  az emlékezésnek az értelem által irányított fajtája; lehet fél-tudatos: az érzetekből, külső ingerből ( illatból, hangból stb.) kiváltott kép- és gondolatfoszlányok – tudatos reprodukciója, visszavezetése az ingert kiváltó okokra; avagy lehet módosult tudatállapot eredménye, az álom ( vagy a hallucinogén-pszichedelikus szerek hatására létrejövő látomások – Fecske Csabánál ez a típus, szerencsére, teljesen hiányzik).

...
Következő oldal>>>